A szabadkőműves tisztségviselők
A szabadkőművesség tevékenységét
szervezetben illetve szervezetként végzi. Ezt a szervezetet a profán, a civil
társadalomban egyesületként az adott ország erre hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező hatósága vagy bírósága az egyesülési jogról szóló törvény szabályai
szerint, kérelemre és az alapító okirat elbírálásával nyilvántartásba veszi,
mely nyilvántartás egyúttal hozzájárulás a működés megkezdéséhez és
folytatásához. A egyesület tevékenységét alapító okiratának szabályai és a
szervezeti és a működési szabályzat alapján folytatja. Az alapító okirat
elnevezése különböző, lényege az alapítás tartalma, a szervezet felépítése és
működési szabályainak alapjai. Ilyen nevek: alapító okirat, alkotmány,
alapszabály, stb. a szabadkőműves szervezet másik leglényegesebb és alapvető
okirata a „Szervezeti és működési szabályzat”, amelyet a régi formájában és
összességében az alapító okiratok, alkotmányok részleteiben együttesen
tartalmaztak. Ma a bíróság, hatóság számára nem szükséges. A szervezeti és
működési szabályokat a regisztráló hatóságnak nem kell benyújtani, azok ún.
belső, részletes, változtatható és a kor szelleme szerint változó szabályok,
gyakran, helytelenül, ezt nevezik alkotmánynak, mert az alkotmány „csak” az alapelveket
rögzíti. Az egyesület neve is különböző lehet, általában és többnyire:
egyesület, de lehet társaság is, ami azért nem szerencsés, mert a gazdasági
társaságokkal összetéveszthető elnevezés.
Az egyesület mindig nagypáholy
formájában működik, és minimum három páholy alkotja. Hagyományosan az angol és
a skót obidenciákban a nagypáholy a páholyok szövetsége, ahol a páholyok
önállóak, míg a latin vagy liberális obidencia a rítusok szövetsége.
A páholyok önállóak, szervezetüket a tagság
alkotja és a tisztségviselők, azaz a tisztikar irányítja, a páholyt a
tisztségviselők igazgatják. A páholy és a tisztikar élén a főmester áll.
Ugyanez vonatkozik a nagypáholyra is, ahol nagytisztikar más néven
szövetségtanács van, és az élén illetve a nagypáholyok élén a nagymester áll. A
tisztikar illetve a nagytisztikar tagjai a tisztségviselők vagy tisztviselők. A
nagytisztikar illetve a szövetségtanács egy országon belül az adott obidencia
szabadkőműveseinek választott operatív, irányító testülete, tagjai a főtisztségviselők.
A tisztikar az adott páholy irányító testülete, melyet a páholy tagjai
saját mesterei soraikból választanak. A tisztségviselők elnevezése a páholyban
és a nagypáholyban is ugyanazok, csak a páholy illetve a nagypáholy
vonatkozásában, külön nem nevezzük őket. A tisztségviselők tisztségüket
választás útján nyerik el. Minden mester választó és választható.
Alapvetően hét tisztségviselő van. A
hét tisztségviselő a hét aspektust és az egységben működő aspektust jelenti,
mert enélkül a páholy tökéletlenül működne. Ugyanakkor ismeretes a páholy öt
világossága elnevezés is, ahol kevesebb az alaptisztség és ott a szakértő
illetve a szertartásmester nem szerepel.
A
továbbiakban a páholy tisztviselőivel foglalkozunk, a nagypáholy igazgatására
visszatérünk.
A páholy tisztviselői a következők:
1. A hét
világosság: a tisztikar
a) főmester és helyettese vagy helyettesei,
b) az első felügyelő,
c) a második felügyelő,
d) a szónok,
e) a titkár,
f) a szakértő
g) a szertartásmester,
2. a
többi tisztek:
h) a kincstáros,
i) az alamizsnás,
j)
a
templomőr;
Ezenkívül választhatók még :
k) a gazda,
l)
zászlótartó.
m)
kardtartó,
n)
díszebédek
mestere,
o)
levéltáros,
p)
alapkezelő,
q)
könyvtáros.
Mindezekre
a tisztségekre helyetteseket is lehet választani.
A főmester
A legfőbb elemek, a tűznek az őre. Előtte a bölcsesség
oszlopa áll.
A páholy és a tisztikar élén áll, a páholy vezetője.
Korábban székmesternek, kalapácsvezetőnek is hívták. A páholy elnöke, aki a páholymunkákat vezeti, a szabadkőművesség
szimbolikájának egyike a „három kis fény“ közül, aki elrendeli és vezeti a
munkát. Keleten foglal helyet, tőle kell, hogy sugározzon a szellemi fény.
Egyes rítusokban a főmester „jelképe a szellemnek és a fénynek, akinek mindent
irányítani és vezetni kell, ami jelen van” (Marbach)
A főmester méltóságának jelvényei a páholy első kalapácsa és a szögmérő,
amelyet egy zsinóron felfüggesztve a mellkasán hord.
A főmestert évente váltják az angolszász páholyokban, alkalomadtán a
leköszönőt az első hivatali év után újabb évre választják, és érdemes
főmesternek hívják. Egy főmesteri hosszabb folyamatos munkálat, mint 2 év Angliában
nem lehetséges. Máshogyan működik az európai kontinensen, ahol kevés kivétellel
szintén évente választják, egy három éves főmesterség egyes helyeken természetesnek
számít, mert ezt a szervezeti és működési szabályok lehetővé teszik. Egyes
országokban nem számít ritkaságnak, hogy egy bevált érdemes főmester egyes
rítusokban évtizedekig vezetik a kalapácsot. Svédországban a szószóló mestert
életfogytig választják.
Az ősi és elfogadott skót rítusban a páholymunkát vezető főmestert évente
választják, és megbízatása maximum 3 évre szól. Utána kötelezően kapuőri
feladatokat lát el 1 évig. Ugyanez vonatkozik a
skót rítusban a leköszönő nagymesterre és a rendfőre felső fokon. A
főmester kötelezettségeit az alapszabály (alkotmány) és a szervezeti és
működési szabályzat tartalmazza.
A főmester a páholy szabad Önkormányzati jogának és ezzel a
páholynak képviselője.
A főmester különös jogai ós kötelességei:
a)
a munkák egybehivatása és azokon a kalapács vezetése;
b)megszavazott
keresőknek szabadkőművesekké felavatása és díjemelésre bocsátott szabadkőműveseknek
a legény- és mesterfokba emelése;
c)
egyes
munkák tartamára a gátolt vagy jelen nem levő tisztek helyett helyettesek
rendelése;
d) a páholy egész igazgatásának vezetése és a
költségvetésben megállapított vagy a páholy által megszavazott kiadások
utalványozása;
e)
a
fegyelmi hatalomnak a szervezeti és működési szabályzat szerinti gyakorlása;
f) a páholy
munkatábláinak és jegyzőkönyveinek fényesítése, tábláinak aláírása;
g) az ajánlottak könyvének vezetése és ennek és a keresők
iratainak felvételekig vagy elutasításukig őrzése.
h) valamely funkcióra egy mester jelölése a páholyban
vagy a nagypáholyban.
A
távollévő vagy tisztében gátolt főmestert a helyettes főmester, vagy ha többen
vannak, a legtöbb szavazatot nyert avagy első helyen megválasztott helyettes
főmester helyettesíti és ez esetben gyakorolja az összes főmesteri jogokat és
kötelességeket.
A
távollevő vagy tisztében gátolt főmestert és helyettes főmestert az felsorolásban
meghatározott sorrendben a világosságok és ezek távollétében a páholy legrégibb
mestertagjai helyettesítik a kalapácsvezetésben.
A
főmester a páholyt vagy tagjait érintő kérdésben nem kerülhető meg, ehhez
hozzájárulása kell.
A Felügyelők
A
felügyelők a szabadkőműves rend fenntartói és a szabadkőműves nevelés gondozói.
Különös
jogaik és kötelességeik:
a) felügyelés az oszlopaik alatt ülő szabadkőművesekre;
b) meggátlása annak, hogy a munkán avatatlanok legyenek
jelen;
c) az inas- és legénytagok szabadkőműves oktatása és
vezetése.
Első
felügyelő: a vízszintező és a vizek mestere, a legényfok őre és felelőse.
Előtte az Első, a legények pillére áll.
Az első felügyelő különös feladata gondoskodás a
páholy munkáin a rend és a csend fenntartásáról; és arról gondoskodni, hogy a
munkán megjelentek nevüket a jelenlevők könyvébe saját kezükkel beírják és az Ő
kötelessége az is, hogy az inasokat és legényeket a díjemelésre javaslatba
hozza.
Második
felügyelő: a függőón és a levegő mestere, az inasok képzéséért fele. Előtte a
inasok pillére, a készség áll.
A Szónok
A szónok az alkotmánynak és a törvénynek őre. Ezért a
szabályokban és a rítusban járatosnak kell lennie.
Különös
jogai és kötelességei:
a)
a páholyszabály eredeti példányának őrzése ;
b) tiltakozás és óvástétel
minden ellen, ami az alkotmányt (alapszabályt, alaptörvényeket), páholyszabályt
vagy a rendtartást sérti;
c)
felügyelés arra, hogy a páholy meghozott határozatai végrehajtassanak;
d) felszólalás a törvény védelmére;
e) alkalmi beszédek tartása;
f)közreműködés
az igazságszolgáltatásban és a vádlói tiszt ellátása;
g) az újon felvett keresők üdvözlése;
h)jelenlét a szavazatok
összeszámlálásánál, az indítványzsák és az özvegypersely kiüresítésénél.
Ha
a szónok valamely intézkedés ellen tiltakozik, tiltakozását a legközelebbi
munka munkarendjére kell tűzni és akkor kell érdemben elintézni.
Az
így hozott határozatot valamint a szónoknak bármily határozat ellen tett óvását
haladék nélkül a szövetségtanácsnak be kell mutatni.
A
szónok (nemcsak a titkár) köteles a hozott határozatokról külön könyvet
(határozattárt) vezetni, a titkár féléves jelentéseit a végre nem hajtott határozatokról
ellenőrizni és az időközben végrehajtandó határozatok végrehajtását sürgetni.
A Titkár
A titkár a páholy ügykezelésének vezetője és a páholy
pecsétjének őrzője.
Különös
jogai és kötelességei;
a) a munkatáblák elkészítése s felolvasása;
b) az évi jelentés elkészítése;
c)
a
páholy anyakönyvének (személyügyi nyilvántartásának) rendszeres vezetése;
d) a páholy tábláinak megírása és elküldése ; minden
írásbeli munka elvégzése;
e) az irattár kezelése és őrzése;
f)
a
munkatáblák s a táblák aláírása ;
g)
jelenlét
a szavazatok összeszámlálásánál, az indítványzsák és az özvegypersely kiüresítéséről.
A titkár köteles a végre
nem hajtott határozatokról félévenként jelentést tenni a páholynak.
A Szakértő régi nevén vizsgáló vagy előkészítő
mester
A szakértő
a szertartásos munka gondozója.
Különös
jogai ós kötelességei:
a)
a
szertartásokban valló részvétel és a rítus szabályainak betartása
b)
a
megszavazott keresők előkészítése és vezetése;
c)
a
felavatandó inasok ós legények vezetése;
d)
a
látogatók szabadkőműves voltának vizsgálata;
e)
a
szertartások szabályos megtartásának ellenőrzése; a szavazólapok, és
golyózásoknál a golyók összeszedése.
A Szertartásmester
A szertartásmester
a szertartások őre.
Különös jogai és kötelességei:
a) a rituális munkákon a
szertartások végzésében való aktív részvétel és ellenőrzése, betartása
b)a
munkán minden jelenlevőnek az őt megillető hely megjelölése;
c) a látogatóknak a főmester rendeletére bevezetése;
d)
a
szertartáskönyvek őrzése;
e)
az
indítványzsák körüljáratása;
f)
a
szavazásoknál a golyók és szavazólapok kiosztása.
A Templomőr (a Kapuőr)
A templomőr a műhely őre, választott tisztségviselő,
aki felügyeli az átjárást a kapun, megszabja, hogy ki és hogyan léphet be a
páholyba. A Kapuőr a papot is jelképezi, aki feltárja a lélek kincsesházának
ajtaját, és a reá ruházott spirituális hatalomnál fogva kinyithatja vagy
bezárhatja az egek kapuját az emberek előtt, amikor befogadja vagy kizárja őket
a munkáról.
Különös
jogai és kötelességei:
a) gondoskodás a páholy biztonságáról;
b) a bebocsátást kérők bebocsátása;
c)
munka
közben a páholy kulcsainak őrzése;
d)
engedéllyel
eltávozók elbocsátása
A Kincstáros
A kincstáros a páholy pénzügyeinek kezelője.
Különös
jogai ős kötelességei:
a)
a
páholy vagyonának, kincseinek és érceinek gyümölcsöző elhelyezése;
b)
a
számadások, elszámolások vezetése
c)
gondoskodás
a díjak és illetékek rendes beszedéséről és azok meghatározott százalékának a
nagypáholy részére történő továbbításáról
d)
a
kiadások kifizetése a főmester utalványára;
e)
a
költségvetési javaslat és a záró számadások valamint a páholy, és — ha nincs
külön alapkezelő — az alapok vagyonkimutatásának elkészítése.
A
kincstáros köteles a bevételekről és kiadásokról pénztárkönyvet, a tagok
tartozásairól tartozási könyvet és a páholy költségvetése címeinek megfelelő című
lapokkal ellátott, a pénztárkönyvvel és tagtartozási könyvvel összhangzásba
hozott főkönyvet vezetni; de ha szükséges, ezenkívül más könyveket is
vezethet.
A kincstáros
felelős a páholy vagyonáért és azoknak rendes elhelyezéséért.
A
páholy az özvegypersely kezelését is a kincstárosra bízhatja, s akkor az
alamizsnásra vonatkozó szabályokat a kincstárosra is alkalmazni kell.
Az alamizsnás
Az alamizsnás az özvegypersely
gondozója, kezelője, az özvegypersely részére a
szabadkőművesek adományainak összegyűjtését végző szabadkőműves mester, aki
(bármiféle) szabadkőműves munka végén a szabadkőművesek között az
özvegypersellyel körbejár, és összegyűjti a testvérek adományait. Az adomány
összege soha nem meghatározott és nem kötelező, azt mindenki anyagi teljesítő
képességeinek és szándékának függvényében teljesíti vagy nem teljesíti. Az
alamizsnás kezeli ezen kívül a profánok, támogatók és a testvérek ezen kívül
jutatott egyéb adományait is. Az özvegypersely nem része a kincstárnak, a
költségvetésnek, a páholy, nagypáholy pénztárának.
Különös jogai és
kötelességei:
a) az özvegypersely körülhordása és jelenlét a
kiüresítésénél;
b) az özvegypersely bevételeinek átvétele és gyümölcsöző
elhelyezése;
c)
az
özvegypersely terhére páholyhatározat alapján s a főmester utalványára kiadások
kifizetése;
d)az
özvegypersely zárószámadásának és vagyonkimutatásának elkészítése.
Az alamizsnás köteles az özvegy-persely bevételeiről
és kiadásairól pénztárkönyvet vezetni.
Az alamizsnás felelős az
özvegyperselyért és annak rendes elhelyezéséért, felhasználásáért.
Az
Özvegypersely
A páholy özvegyperselyének jövedelme
a)
a
páholymunkák, a nagygyűlések, szövetségtanácsi ülések és egyéb nagypáholyi
összejövetelek gyűjtésének eredménye, és egyéb, erre a célra szánt adományok
összege.
b)
A
nagypáholyról a páholyok általa saját özvegyperselyüknek a páholy székhelyén
tartott összejöveteleken és minden szertartásos munkán begyűlt jövedelméből
félévenként befizetett a nagygyűlés által meghatározott százalék, melyet a
páholy minden fizető tagja után létszám alapján egy összeggel megválthat.
A páholy özvegyperselyét
első sorban szabadkőműves jótékony célokra fordítja; sürgős szükség esetén egy
összeget a főmester vagy a nagymester utalványozhat, de ezt a páholynak,
nagypáholynak vagy szövetségtanácsnak jóváhagyás végett be kell jelenteni.
A gazda
A gazda a páholy felszereléseinek és leltári tárgyainak,
és ha vannak, ingatlanainak gondozója.
Különös jogai és kötelességei:
a) a páholy bútorzatának, jelvényeinek, egész
helyiségének, és ingó és ingatlan vagyonának gondozása ós őrzése ;
b) a páholy meglevő ingóságairól leltár vezetése;
c) javítások, kiegészítések,
új tárgyak szerzése;
d)munkák
és ünnepek előkészítése;
e) díszebédek mestere nem létében az étkezésekről és
vakolásokról gondoskodás.
A gazda a pénz eszközöket
kivéve személyesen felel a páholy minden vagyonáért és annak rendes kezeléséért.
A nagykancellár
Nem tagja a nagytisztikarnak, ott tanácskozási joga
van, szavazata nincs.
Valamely páholy által javasolt, a nagytisztikar
által választott tapasztalt mester, aki a külföldi nagypáholyokkal tartja a
hivatalos kapcsolatot a nagytisztikar és a nagytanács döntéseinek megfelelően,
mellyel a nagymester munkáját segíti.
A zászló -
és kardtartó
A zászlótartó a szertartás rendelete szerint a páholy
zászlaját, a kardtartó a páholy kardját viszi, és a szertartásmestert tisztében
segíti és helyettesíti.
A Díszebédek
mestere
A díszebédek mestere
gondoskodik a munkákat követő vagy megelőző vakolásokról, testvéri étkezésekről
és egyéb lakomákról.
A Levéltáros
A levéltáros kezeli a páholy illetve a nagypáholy
iktatókönyvét, irat- és levéltárát és a titkárt tisztében segíti és
helyettesíti.
Az alapkezelő
Az
alapkezelő kezeli az alapokat, alapítványokat, stb., és az alamizsnást, és a
kincstárost tisztében segíti és helyettesíti.
A Könyvtáros
A
könyvtáros kezeli a páholy könyvtárát, arról pontos jegyzéket vezet és a
páholy megszerzett könyveit, valamint a kiadásában megjelenteket őrzi, gondozza
és számon tartja.
A
könyvtáros a páholy könyvtáráért és a kiadványokért valamint rendes
kezelésükért személyesen felel.
Egyéb funkciók
illetve tevékenységek betöltőinek megnevezése, akik nem választott, hanem
alkalmi tisztségeket látnak el.
-
Kutató, vizsgáló: a szabadkőműves felvételre jelentkező személy
felvételi alkalmatosságát megvizsgáló szabadkőműves mester, akit ezzel a
feladattal a főmester bíz meg. A vizsgálatot három, egymástól független,
egymásról nem tudó személy végzi, és munkájáról vizsgálati jelentést ír a
páholy számára.
-
Kezes, mentor: az a szabadkőműves mester, aki a felvételre
jelentkezett személyt javasolja, és mesterré avatásáig segíti munkájában, a
beilleszkedésben, az egyéni fejlődésben.
-
Rétor: a szabadkőműves páholyban az a mester, aki előkészíti a
kendő alatti meghallgatáson a keresőt, majd felavatásakor a jelöltet. Ez
általában a szakértő.