Ősi és Elfogadott Skótrítusú Magyarországi Nagypáholy

Tartalomhoz ugrás
A szabadkőműves tisztségviselők
           A szabadkőművesség tevékenységét szervezetben illetve szervezetként végzi. Ezt a szervezetet a profán, a civil társadalomban egyesületként az adott ország erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága vagy bírósága az egyesülési jogról szóló törvény szabályai szerint, kérelemre és az alapító okirat elbírálásával nyilvántartásba veszi, mely nyilvántartás egyúttal hozzájárulás a működés megkezdéséhez és folytatásához. A egyesület tevékenységét alapító okiratának szabályai és a szervezeti és a működési szabályzat alapján folytatja. Az alapító okirat elnevezése különböző, lényege az alapítás tartalma, a szervezet felépítése és működési szabályainak alapjai. Ilyen nevek: alapító okirat, alkotmány, alapszabály, stb. a szabadkőműves szervezet másik leglényegesebb és alapvető okirata a „Szervezeti és működési szabályzat”, amelyet a régi formájában és összességében az alapító okiratok, alkotmányok részleteiben együttesen tartalmaztak. Ma a bíróság, hatóság számára nem szükséges. A szervezeti és működési szabályokat a regisztráló hatóságnak nem kell benyújtani, azok ún. belső, részletes, változtatható és a kor szelleme szerint változó szabályok, gyakran, helytelenül, ezt nevezik alkotmánynak, mert az alkotmány „csak” az alapelveket rögzíti. Az egyesület neve is különböző lehet, általában és többnyire: egyesület, de lehet társaság is, ami azért nem szerencsés, mert a gazdasági társaságokkal összetéveszthető elnevezés.
           Az egyesület mindig nagypáholy formájában működik, és minimum három páholy alkotja. Hagyományosan az angol és a skót obidenciákban a nagypáholy a páholyok szövetsége, ahol a páholyok önállóak, míg a latin vagy liberális obidencia a rítusok szövetsége.
            A páholyok önállóak, szervezetüket a tagság alkotja és a tisztségviselők, azaz a tisztikar irányítja, a páholyt a tisztségviselők igazgatják. A páholy és a tisztikar élén a főmester áll. Ugyanez vonatkozik a nagypáholyra is, ahol nagytisztikar más néven szövetségtanács van, és az élén illetve a nagypáholyok élén a nagymester áll. A tisztikar illetve a nagytisztikar tagjai a tisztségviselők vagy tisztviselők. A nagytisztikar illetve a szövetségtanács egy országon belül az adott obidencia szabadkőműveseinek választott operatív, irányító testülete, tagjai a főtisztségviselők.
A tisztikar az adott páholy irányító testülete, melyet a páholy tagjai saját mesterei soraikból választanak. A tisztségviselők elnevezése a páholyban és a nagypáholyban is ugyanazok, csak a páholy illetve a nagypáholy vonatkozásában, külön nem nevezzük őket. A tisztségviselők tisztségüket választás útján nyerik el. Minden mester választó és választható.
           Alapvetően hét tisztségviselő van. A hét tisztségviselő a hét aspektust és az egységben működő aspektust jelenti, mert enélkül a páholy tökéletlenül működne. Ugyanakkor ismeretes a páholy öt világossága elnevezés is, ahol kevesebb az alaptisztség és ott a szakértő illetve a szertartásmester nem szerepel.
A továbbiakban a páholy tisztviselőivel foglalkozunk, a nagypáholy igazgatására visszatérünk.
A páholy tisztviselői a következők:
1. A hét világosság: a tisztikar
a)   főmester és helyettese vagy helyettesei,
b) az első felügyelő,
c)  a második felügyelő,
d) a szónok,
e) a titkár,
f)  a szakértő
g) a szertartásmester,
2. a többi tisztek:
h)  a kincstáros,
i)  az alamizsnás,
j)      a templomőr;
Ezenkívül választhatók még :
k)   a gazda,
l)      zászlótartó.
m)   kardtartó,
n)    díszebédek mestere,
o)    levéltáros,
p)    alapkezelő,
q)    könyvtáros.
Mindezekre a tisztségekre helyetteseket is lehet választani.
A főmester
A legfőbb elemek, a tűznek az őre. Előtte a bölcsesség oszlopa áll.
A páholy és a tisztikar élén áll, a páholy vezetője. Korábban székmesternek, kalapácsvezetőnek is hívták. A páholy elnöke, aki a páholymunkákat vezeti, a szabadkőművesség szimbolikájának egyike a „három kis fény“ közül, aki elrendeli és vezeti a munkát. Keleten foglal helyet, tőle kell, hogy sugározzon a szellemi fény. Egyes rítusokban a főmester „jelképe a szellemnek és a fénynek, akinek mindent irányítani és vezetni kell, ami jelen van” (Marbach)
A főmester méltóságának jelvényei a páholy első kalapácsa és a szögmérő, amelyet egy zsinóron felfüggesztve a mellkasán hord.
A főmestert évente váltják az angolszász páholyokban, alkalomadtán a leköszönőt az első hivatali év után újabb évre választják, és érdemes főmesternek hívják. Egy főmesteri hosszabb folyamatos munkálat, mint 2 év Angliában nem lehetséges. Máshogyan működik az európai kontinensen, ahol kevés kivétellel szintén évente választják, egy három éves főmesterség egyes helyeken természetesnek számít, mert ezt a szervezeti és működési szabályok lehetővé teszik. Egyes országokban nem számít ritkaságnak, hogy egy bevált érdemes főmester egyes rítusokban évtizedekig vezetik a kalapácsot. Svédországban a szószóló mestert életfogytig választják.
Az ősi és elfogadott skót rítusban a páholymunkát vezető főmestert évente választják, és megbízatása maximum 3 évre szól. Utána kötelezően kapuőri feladatokat lát el 1 évig. Ugyanez vonatkozik a skót rítusban a leköszönő nagymesterre és a rendfőre felső fokon. A főmester kötelezettségeit az alapszabály (alkotmány) és a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
         A főmester a páholy szabad Önkormányzati jogának és ezzel a páholynak képviselője.
A főmester különös jogai ós kötelességei:
a) a munkák egybehivatása és azokon a kalapács vezetése;
b)megszavazott keresőknek szabadkőművesekké felavatása és díjemelésre bocsátott szabad­kőműveseknek a legény- és mesterfokba eme­lése;
c)         egyes munkák tartamára a gátolt vagy jelen nem levő tisztek helyett helyettesek rendelése;
d) a páholy egész igazgatásának vezetése és a költségvetésben megállapított vagy a páholy által megszavazott kiadások utalványozása;
e)    a fegyelmi hatalomnak a szervezeti és működési szabályzat szerinti gyakorlása;
f) a páholy munkatábláinak és jegyzőkönyvei­nek fényesítése, tábláinak aláírása;
g) az ajánlottak könyvének vezetése és ennek és a keresők iratainak felvételekig vagy elutasí­tásukig őrzése.
h) valamely funkcióra egy mester jelölése a páholyban vagy a nagypáholyban.
          A távollévő vagy tisztében gátolt főmes­tert a helyettes főmester, vagy ha többen vannak, a legtöbb szavazatot nyert avagy első helyen megválasztott helyettes főmester helyettesíti és ez esetben gyakorolja az összes főmesteri jogo­kat és kötelességeket.
          A távollevő vagy tisztében gátolt főmes­tert és helyettes főmestert az felsorolásban meghatározott sorrendben a világosságok és ezek távollétében a páholy legrégibb mester­tagjai helyettesítik a kalapácsvezetésben.
          A főmester a páholyt vagy tagjait érintő kérdésben nem kerülhető meg, ehhez hozzájárulása kell.
A Felügyelők
     A felügyelők a szabadkőműves rend fenntartói és a szabadkőműves nevelés gondozói.
Különös jogaik és kötelességeik:
a) felügyelés az oszlopaik alatt ülő szabad­kőművesekre;
b)  meggátlása annak, hogy a munkán avatat­lanok legyenek jelen;
c)   az inas- és legénytagok szabadkőműves oktatása és vezetése.
          Első felügyelő: a vízszintező és a vizek mestere, a legényfok őre és felelőse. Előtte az Első, a legények pillére áll.
Az első felügyelő különös feladata gondoskodás a páholy munkáin a rend és a csend fenntartásáról; és arról gondoskodni, hogy a munkán megjelentek nevüket a jelenlevők könyvébe saját kezükkel beírják és az Ő kötelessége az is, hogy az inasokat és legényeket a díjemelésre javaslatba hozza.
        Második felügyelő: a függőón és a levegő mestere, az inasok képzéséért fele. Előtte a inasok pillére, a készség áll.
                                      
A Szónok
A szónok az alkotmánynak és a törvénynek őre. Ezért a szabályokban és a rítusban járatosnak kell lennie.
Különös jogai és kötelességei:
a) a páholyszabály eredeti példányának őrzése ;
b) tiltakozás és óvástétel minden ellen, ami az alkotmányt (alapszabályt, alaptörvényeket), páholyszabályt vagy a rendtartást sérti;
c) felügyelés arra, hogy a páholy meghozott határozatai végrehajtassanak;
d) felszólalás a törvény védelmére;
e) alkalmi beszédek tartása;
f)közreműködés az igazságszolgáltatásban és a vádlói tiszt ellátása;
g) az újon felvett keresők üdvözlése;
h)jelenlét a szavazatok összeszámlálásánál, az indítványzsák és az özvegypersely kiüresítésénél.
               Ha a szónok valamely intézkedés ellen tiltakozik, tiltakozását a legközelebbi munka munkarendjére kell tűzni és akkor kell érdemben elintézni.
Az így hozott határozatot valamint a szónoknak bármily határozat ellen tett óvását haladék nél­kül a szövetségtanácsnak be kell mutatni.
               A szónok (nemcsak a titkár) köteles a hozott határozatokról külön könyvet (határozattárt) vezetni, a titkár féléves jelentéseit a végre nem hajtott határozatokról ellenőrizni és az időközben végrehajtandó határozatok végrehajtását sürgetni.
A Titkár
            A titkár a páholy ügykezelésének vezetője és a páholy pecsétjének őrzője.
Különös jogai és kötelességei;
a)  a munkatáblák elkészítése s felolvasása;
b)  az évi jelentés elkészítése;
c)     a páholy anyakönyvének (személyügyi nyilvántartásának) rendszeres vezetése;
d) a páholy tábláinak megírása és elküldése ; minden írásbeli munka elvégzése;
e)  az irattár kezelése és őrzése;
f)     a munkatáblák s a táblák aláírása ;
g)    jelenlét a szavazatok összeszámlálásánál, az indítványzsák és az özvegypersely kiüresítéséről.
A titkár köteles a végre nem hajtott határozatokról félévenként jelentést tenni a páholynak.
A Szakértő régi nevén vizsgáló vagy előkészítő mester
          A szakértő a szertartásos munka gondozója.
Különös jogai ós kötelességei:
a)         a szertartásokban valló részvétel és a rítus szabályainak betartása
b)         a megszavazott keresők előkészítése és vezetése;
c)         a felavatandó inasok ós legények vezetése;
d)         a látogatók szabadkőműves voltának vizsgálata;
e)         a szertartások szabályos megtartásának ellenőrzése; a szavazólapok, és golyózásoknál a golyók összeszedése.
A Szertartásmester
            A szertartásmester a szertartások őre.
Különös jogai és kötelességei:
a)   a rituális munkákon a szertartások végzésében való aktív részvétel és ellenőrzése, betartása
b)a munkán minden jelenlevőnek az őt meg­illető hely megjelölése;
c) a látogatóknak a főmester rendeletére be­vezetése;
d)   a szertartáskönyvek őrzése;
e)   az indítványzsák körüljáratása;
f)    a szavazásoknál a golyók és szavazólapok kiosztása.
A Templomőr (a Kapuőr)
A templomőr a műhely őre, választott tisztségviselő, aki felügyeli az átjárást a kapun, megszabja, hogy ki és hogyan léphet be a páholyba. A Kapuőr a papot is jelképezi, aki feltárja a lélek kincsesházának ajtaját, és a reá ruházott spirituális hatalomnál fogva kinyithatja vagy bezárhatja az egek kapuját az emberek előtt, amikor befogadja vagy kizárja őket a munkáról.
Különös jogai és kötelességei:
a) gondoskodás a páholy biztonságáról;
b) a bebocsátást kérők bebocsátása;
c)   munka közben a páholy kulcsainak őrzése;
d)   engedéllyel eltávozók elbocsátása
A Kincstáros
          A kincstáros a páholy pénzügyeinek kezelője.
Különös jogai ős kötelességei:
a)         a páholy vagyonának, kincseinek és érceinek gyümölcsöző elhelyezése;
b)         a számadások, elszámolások vezetése
c)    gondoskodás a díjak és illetékek rendes beszedéséről és azok meghatározott százalékának a nagypáholy részére történő továbbításáról
d)   a kiadások kifizetése a főmester utalványára;
e)   a költségvetési javaslat és a záró számadások valamint a páholy, és — ha nincs külön alap­kezelő — az alapok vagyonkimutatásának elké­szítése.
A kincstáros köteles a bevételekről és kiadásokról pénztárkönyvet, a tagok tartozásai­ról tartozási könyvet és a páholy költségvetése címeinek megfelelő című lapokkal ellátott, a pénztárkönyvvel és tagtartozási könyvvel összhangzásba hozott főkönyvet vezetni; de ha szük­séges, ezenkívül más könyveket is vezethet.
A kincstáros felelős a páholy vagyonáért és azoknak rendes elhelyezéséért.
A páholy az özvegypersely kezelését is a kincstárosra bízhatja, s akkor az alamizsnásra vonatkozó szabályokat a kincstárosra is alkalmazni kell.
Az alamizsnás
Az alamizsnás az özvegypersely gondozója, kezelője, az özvegypersely részére a szabadkőművesek adományainak összegyűjtését végző szabadkőműves mester, aki (bármiféle) szabadkőműves munka végén a szabadkőművesek között az özvegypersellyel körbejár, és összegyűjti a testvérek adományait. Az adomány összege soha nem meghatározott és nem kötelező, azt mindenki anyagi teljesítő képességeinek és szándékának függvényében teljesíti vagy nem teljesíti. Az alamizsnás kezeli ezen kívül a profánok, támogatók és a testvérek ezen kívül jutatott egyéb adományait is. Az özvegypersely nem része a kincstárnak, a költségvetésnek, a páholy, nagypáholy pénztárának.
Különös jogai és kötelességei:
a) az özvegypersely körülhordása és jelenlét a kiüresítésénél;
b) az özvegypersely bevételeinek átvétele és gyümölcsöző elhelyezése;
c)   az özvegypersely terhére páholyhatározat alapján s a főmester utalványára kiadások ki­fizetése;
d)az özvegypersely zárószámadásának és vagyonkimutatásának elkészítése.
Az alamizsnás köteles az özvegy-persely bevételeiről és kiadásairól pénztárkönyvet vezetni.
Az alamizsnás felelős az özvegy­perselyért és annak rendes elhelyezéséért, felhasználásáért.
Az Özvegypersely
A páholy özvegyperselyének jövedelme
a)     a páholymunkák, a nagygyűlések, szövetségtanácsi ülések és egyéb nagypáholyi összejövetelek gyűjtésének eredménye, és egyéb, erre a célra szánt adományok összege.
b)    A nagypáholyról a páholyok általa saját özvegyperselyüknek a páholy székhelyén tartott összejöveteleken és minden szertartásos munkán begyűlt jövedelméből félévenként befizetett a nagygyűlés által meghatározott százalék, melyet a páholy minden fizető tagja után létszám alapján egy összeggel megválthat.
A páholy özvegyperselyét első sorban szabadkőműves jótékony célokra fordítja; sürgős szükség esetén egy összeget a főmester vagy a nagymester utalványozhat, de ezt a páholynak, nagypáholynak vagy szövetségtanácsnak jóváhagyás végett be kell jelenteni.
A gazda
          A gazda a páholy felszereléseinek és leltári tárgyainak, és ha vannak, ingatlanainak gondozója.
Különös jogai és kötelességei:
a) a páholy bútorzatának, jelvényeinek, egész helyiségének, és ingó és ingatlan vagyonának gondozása ós őrzése ;
b)  a páholy meglevő ingóságairól leltár veze­tése;
c) javítások, kiegészítések, új tárgyak szerzése;
d)munkák és ünnepek előkészítése;
e) díszebédek mestere nem létében az étkezésekről és vakolásokról gondoskodás.
A gazda a pénz eszközöket kivéve személyesen felel a páholy minden vagyonáért és annak rendes kezeléséért.
A nagykancellár
Nem tagja a nagytisztikarnak, ott tanácskozási joga van, szavazata nincs.
Valamely páholy által javasolt, a nagytisztikar által választott tapasztalt mester, aki a külföldi nagypáholyokkal tartja a hivatalos kapcsolatot a nagytisztikar és a nagytanács döntéseinek megfelelően, mellyel a nagymester munkáját segíti.
A zászló - és kardtartó
     A zászlótartó a szertartás rendelete szerint a páholy zászlaját, a kardtartó a páholy kardját viszi, és a szertartásmestert tisztében segíti és helyettesíti.
A Díszebédek mestere
A díszebédek mestere gondoskodik a munkákat követő vagy megelőző vakolásokról, testvéri étkezésekről és egyéb lakomákról.
A Levéltáros
     A levéltáros kezeli a páholy illetve a nagypáholy iktatókönyvét, irat- és levéltárát és a titkárt tisztében segíti és helyettesíti.
Az alapkezelő
     Az alapkezelő kezeli az alapokat, alapítványokat, stb., és az alamizsnást, és a kincstárost tisztében segíti és helyettesíti.
A Könyvtáros
          A könyvtáros kezeli a páholy könyv­tárát, arról pontos jegyzéket vezet és a páholy megszerzett könyveit, valamint a kiadásában megjelenteket őrzi, gondozza és számon tartja.
A könyvtáros a páholy könyvtáráért és a kiadványokért valamint rendes kezelésükért személyesen felel.
     Egyéb funkciók illetve tevékenységek betöltőinek megnevezése, akik nem választott, hanem alkalmi tisztségeket látnak el.
-                Kutató, vizsgáló: a szabadkőműves felvételre jelentkező személy felvételi alkalmatosságát megvizsgáló szabadkőműves mester, akit ezzel a feladattal a főmester bíz meg. A vizsgálatot három, egymástól független, egymásról nem tudó személy végzi, és munkájáról vizsgálati jelentést ír a páholy számára.
-                Kezes, mentor: az a szabadkőműves mester, aki a felvételre jelentkezett személyt javasolja, és mesterré avatásáig segíti munkájában, a beilleszkedésben, az egyéni fejlődésben.
-                Rétor: a szabadkőműves páholyban az a mester, aki előkészíti a kendő alatti meghallgatáson a keresőt, majd felavatásakor a jelöltet. Ez általában a szakértő.
Szabadság Egyenlőség Testvériség
Vissza a tartalomhoz